BME - Érintésvédelmi útmutató
Az áramütéses balesetek nagy része azonban úgy következik be, hogy a balesetes a villamos szerkezet olyan részét (úgynevezett „test”-ét) érinti meg, amely üzemszerűen feszültségmentes, de hiba (testzárlat) következtében feszültség alá kerül (1. ábra.)., Ezt a nemzetközi szabványok „közvetett érintés”-nek, s az ezek megakadályozására tett intézkedéseket „közvetett érintés elleni védelem”-nek (újabban nagyon nem szerencsés elnevezéssel „hibavédelem”-nek) nevezi. A magyar (és német) szakmai köznyelv ezt továbbra is a korábbi, csaknem százéves elnevezéssel „érintésvédelem”-nek hívja.
Tovább olvasom
Véletlenül lefilmezték a gömbvillámot
Kínai kutatóknak, véletlenül ugyan, de a világon elsőként sikerült természetes környezetben lefilmezniük egy gömbvillámot. A szakemberek nem gömbvillámra vadásztak, egyszerű villámokat videóztak. A beszámoló szerint a gömb alakú jelenség a kamerától nem messze alakult ki, a föld felett valamennyivel. Nagyjából öt métert haladt, mielőtt feljebb emelkedett volna, aztán még tizenöt métert lebegett előre, mielőtt eltűnt volna. Az egész jelenet nagyjából másfél másodperc alatt játszódott le.
Tovább olvasom
Hogyan keletkezik a villám?
Csak a XVIII. században sikerült Benjamin Franklinnak meggyőző kísérletekkel igazolni, hogy a villámlás, légköri elektromos kisülés. Híres sárkány kísérleteivel kimutatta, hogy a légköri elektromosság segítségével ugyanúgy lehet szikrát előállítani vagy egy elektroszkópot feltölteni mint a dörzselektromos géppel.
Franklin látványos kísérletei meggyőzően bizonyították azt a tényt, hogy a villám a légkörben létrejövő elektromos (villamos) szikrakisülés, amely a felhők között vagy a felhő és a földfelszín között alakul ki.
Tovább olvasom
Prof. Dr. ZSIGMOND GYULA - ELEKTRONIKUS RENDSZEREK TÚLFESZÜLTSÉG-VÉDELMÉRŐL
Az elektronika és informatika fejlődése egyre bonyolultabb és tökéletesebb komplex villamos rendszerek (katonai alkalmazású komplex villamos rendszerek, biztonságtechnikai alkalmazású komplex villamos rendszerek…) megépítését teszi lehetővé. Az ilyen rendszerek elektronikus berendezései (alrendszerei) azonban egyre érzékenyebbek a túlfeszültségekre.
Az elektronikus berendezésekben általában vannak gyárilag beépített túlfeszültség-védelmi áramkörök, azonban ezek hatékonysága sok kívánnivalót hagy maga után. Ezért például egy biztonságtechnikai rendszer megfelelő túlfeszültség-védelmének kialakítása vagy kialakíttatása általában a rendszer tervezőjének a feladata. Ez mindig speciális szaktudást igényel. A túlfeszültség-védelem egyik fontos része a villámvédelem. A cikk a villámvédelem néhány kérdésével foglalkozik.
A dolgozat célja felhívni a figyelmet a tématerület fontosságára és tisztázni néhány alapvető elvet.
