IPARI ALPINISTA SZOLGÁLTATÁSOK
• Homlokzat vakolása, szilárdítása, impregnálása és festése.
• Műemlékek, templomok homlokzatainak tisztítása, felújítása.
• Meglazult vakolatok veszélytelenítése és helyreállítása.
• Dryvit hőszigetelés kialakítása.
• Szerelt homlokzatok javítása elemek cseréjével is.
• Torony és kémény felújítás, festés, bontás.
• Tűzfal és légudvar helyreállítás.
• Homlokzatok, silók, acéllemez kémények és magasban lévő csővezetékek hőszigetelése, utólagosan is.
• Ipari és mezőgazdasági létesítmények (termény-tárolók, fém- és betonsilók) nagyobb fémszerkezetek korrózióvédelme, lángmentesítő festése.
Gyakori kérdések a villámlással kapcsolatban
Mi a villám, és hol fordul elő?
A villám a természetben előforduló elektromos kisülés, amely többnyire zivataros időjáráskor a felhők között, vagy a felhő és föld között jön létre fény és hangjelenség kíséretében.
Milyen gyakran fordul elő villám?
Magyarországon 1999 -ben több mint egy millió villámkisülés történt, melynek 80% -a felhő - felhő, 20% -a pedig felhő - föld kisülés volt. Magyarországon évente négyzetkilométerenként legalább két villámcsapás fordul elő. A villámcsapások száma és időbeni eloszlása erősen függ a zivataros napok gyakoriságától.
Mikor mondható veszélyesen közelinek egy villámcsapás?
Öt másodpercnél rövidebb hang késési idő már veszélyesen közeli villámot jelez, amely tartózkodási helyünktől mindössze 1,6 km távol történt. A következő villám már bennünket is veszélyeztethet.
Milyen hosszú, milyen átmérőjű, és milyen hőmérsékletű a villám ívcsatorna
A legnagyobb mért ívhőmérséklet 30 000 C . Az ívcsatorna átmérője néhány cm. Az ívcsatorna mért legnagyobb hosszúsága: 140 km volt. Felhőn belül azonban lehet akár mindössze néhány cm ívhosszúság is.
Miért okoz a villám tüzet, robbanást, és anyagi károkat?
A villám több egymást időben követő részkisülésből áll. A főkisülés egy nagy, több 10 000 Amperes áramcsúcsértékű impulzus, melyet rendszerint több kisebb utókisülés követ. A villám a becsapási ponton fellépő magas hőmérséklet miatt az ott lévő éghető és tűzveszélyes anyagokat meggyújtja, és tüzet okoz. Dinamikus erőhatása rombol, nyitott vagy zárt vezető hurkokba nagy feszültséget indukál, és másodlagos ívkisüléseket okoz. A villám elektromágneses impulzus hatása a túlfeszültségekre érzékeny elektronikus berendezésekben hibás működést, vagy maradó meghibásodásokat okoz!
A villám mindig a kiemelkedő magas pontokon csap be?
A villám létrejöttekor mindig az utolsó száz illetve tíz méteres szakaszán dől el, hogy a villám többnyire a magasabban lévő pontokon csap be. Ezért a környezetből kiemelkedő tetőket, kéményeket, antennákat, éghető szerkezeteket külső villámvédelemmel (felfogó, levezető, földelő) kell ellátni!
Csak az összefüggő fém szerkezetek fokozzák a villám veszélyt?
Sajnos nem igaz! Az igaz, hogy a fém szerkezetekbe mindig gyakrabban csap bele a villám, mint a száraz, áramot nem vezető szerkezetekbe. A nedves fal és faszerkezetekbe azonban ugyan úgy bele csap a villám, mint állatba, emberbe, vagy kiterjedt, egybefüggő tereptárgyakba, fákba, növényekbe, korlátokba stb. Ezért villámveszély esetén érvényes előírásokat tartsuk be, és keressünk villámvédett helyet, és ott várjuk meg, amíg a villámveszély elmúlik.
Vannak -e villám által kedvelt kitüntetett helyek vagy fák, növények?
A néphit szerint vannak a szűkebb környezetben olyan területek, ahol sokkal gyakrabban fordul elő villámcsapás, mint máshol. A környezetből kiemelkedő fenyőfa például nem azért szenved villámcsapást mert fenyőfa, hanem a magassága miatt. Statisztikai eredmények kiértékelései és tudományos vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a környezet meteorológiai adottságai, uralkodó légáramlás, a talajban lévő föld alatti vízjáratok , érctartalom, radioaktív ásványi anyagok vonulatai.
Milyen villámvédelmet nyújt egy autó?
Gyakran ért már villámcsapás autót is. A bennülőkkel az ijedelmen kívül nem történt baj, mert az autó fém karosszériája Faraday kalitkaként működik, és megakadályozza a villámáram behatolását a belső védett térbe. A nyitott sport Cabriolet autók már kérdésesek, de felcsukott vászontetővel a fém tetőmerevítők már elegendő villámvédelmet biztosítanak. Villámcsapáskor előfordul, hogy a fény elvakítja a bennülőket és a pánik miatt a vezető elvesztheti az autó feletti uralmat. Kísérletek igazolták, hogy a futógumik jó villamos szigetelők, és a fém abroncs és a talaj közötti villám-átívelés hőhatása miatt jelentős károsodásokkal kell számolni. Ezért zivatar esetén javasolt az autót nem elhagyni, hanem egy biztonságos, villámvédett parkolóba beállni, és megvárni, amíg elmúlik a villámveszély.
Miért van szükség villámvédelemre?
Állatot és embert ért villámcsapás többnyire halálos. A villámcsapás romboló és tűzgyújtó hatása és a különböző villámkáresetek szintén közismertek. Ismert az is, hogy az elektronikus berendezéseket a külső villámvédelem nem védi meg a villám másodlagos hatásaival szemben, mert már egy közeli villámcsapás is a túlfeszültség érzékeny elektronikus berendezéseket gyakran tönkreteszi, ha nem létesítenek számukra szabványos belső villám - és túlfeszültségvédelmet. Ezért az MSZ IEC 1312 - 1 "Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem általános alapelvek" és az MSZ 274 "Villámvédelem" szabvány ma már BM rendelet alapján kötelezően alkalmazandó szabvány lett. Ez azt jelenti, hogy ha a szabvány megítélése szerint az adott villámveszélyeztetés mértéke indokolja, akkor a szabvány által előírt villámvédelem létesítése szükséges.
Mit jelent az EMC?
Az EMC angol betűszó (Elektro Magnetic Compatibility) magyarra lefordítva jelentése elektromágneses összeférhetőség. Minden villamos működésű készülék és berendezés vagy elektronikus rendszer a környezetével állandó elektromágneses kölcsönhatásban van. Egyrészt a saját környezetükre elektromágneses hatást fejtenek ki,, így esetenként megengedhetetlenül nagy elektromágneses zavarok forrásai is lehetnek, vagy fordítva, a környezetükben fellépő elektromágneses hatások az érzékeny berendezések működésében különböző zavarokat, hibás működést is előidézhetnek, vagy esetenként a berendezés meghibásodását vagy teljes tönkremenetelét is okozhatják. Ezért az EMC előírások és rendeletek szerint a villamos berendezések csak akkor hozhatók kereskedelmi forgalomba, és csak akkor tekinthetők biztonságosnak, ha az elektromágneses zavarás és zavartatás EMC "Az elektromágneses összeférhetőség" MSZ EN 61 000 szabványsorozat vizsgálati határérték követelményeinek is megfelelnek, és ezt a termékek gyártói és forgalmazói hivatalos vizsgálati jegyzőkönyvekkel igazolják! (CE tanúsítvány)!
Milyen kell legyen az EMC követelményeknek megfelelő villám és túlfeszültség védelem?
Gyakran előfordulnak olyan rövid idejû elektromágneses impulzushatások, melyek messze meghaladják az EMC szabványban megadott határértékeket, és védelem hiánya miatt a berendezéseket tönkre teszik. Ilyen elektromágneses hatás okozója lehet például egy villámcsapás. Az olyan villámvédelem amelyik a villám által okozott túlfeszültségeket a többlépcsős védelmi rendszere révén az elektronikus fogyasztók tápegységi és jelbemenetein az EMC határértékek alá korlátozza, biztos védelmet nyújt.
Forrás: http://www.dehn-hu.com/
Érintésvédelem
Az érintésvédelem üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő vezető részek érintéséből származó balesetek elkerülésére szolgáló műszaki intézkedések összessége.
Érintésvédelem:
Az MSZ 172[1][2] szabványt a 2364 szabványsorozat váltja fel. MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány, az MSZ EN 61140- ből átvett, áramütés elleni védelemre vonatkozó két alapvető fogalmat határoz meg:
1. Az "alapvédelem" (basic protection) szakkifejezést a "közvetlen érintés elleni védelem" szakkifejezés helyett (a korábbi, sok évtizedes hazai szóhasználattal „érintés elleni védelem").
- Az áramütéses balesetek egy része úgy következik be, hogy az ember (közvetlenül, vagy szerszámon, segédeszközön keresztül) általában a kezével üzemszerűen feszültség alatt álló (szabványos elnevezéssel: ”aktív”) részt érint, ugyanakkor nem szigetelő talajon áll, vagy más testrészével földpotenciálon lévő fémrészhez ér. Ezt a nemzetközi szabványok „közvetlen érintés”-nek, s az ezek megakadályozására szolgáló intézkedéseket „közvetlen érintés elleni védelem”-nek (újabban „alapvédelem”-nek, vagy „áramütés elleni védelemnek normálüzemben”-nek) nevezi, a régi magyar szakkifejezéssel említett megoldások valóban az érintést kívánják megakadályozni az aktív részek szigetelésével, burkolatba zárásával vagy megfelelő (érinthető távolságon kívüli) elhelyezésével.
2. A "hibavédelem" (fault protection) szakkifejezést a "közvetett érintés elleni védelem" szakkifejezés helyett (a korábbi, sok évtizedes hazai szóhasználattal „érintésvédelem”).
- Az áramütéses balesetek nagy része úgy következik be, hogy a balesetes a villamos szerkezet olyan részét (úgynevezett „test”-ét) érinti meg, amely üzemszerűen feszültségmentes, de hiba (testzárlat) következtében feszültség alá kerül. Ezt a nemzetközi szabványok „közvetett érintés”-nek, s az ezek megakadályozására tett intézkedéseket „közvetett érintés elleni védelem”-nek (újabban nagyon nem szerencsés elnevezéssel „hibavédelem”-nek) nevezi. A magyar (és német) szakmai köznyelv ezt továbbra is a korábbi, csaknem százéves elnevezéssel „érintésvédelem”-nek hívja.
Az érintésvédelmi vizsgálat alkalmával a létesítményben található elektromos készülékeket védelmi osztályok alapján különböztetjük meg:
I. érintésvédelmi osztály - védővezetős védelemmel ellátott készülékek. Pl. mikrohullámú sütő
II. érintésvédelmi osztály - kettős vagy megerősített szigetelésű berendezések. Pl. kézi fúrógép
III. érintésvédelmi osztály - törpefeszültségű készülékek (max. 50 volt). Pl. beépített transzformátorral szerelt asztali lámpa.
A felülvizsgálatok módjával és általános szabályaival az MSZ 4851 szabványsorozat foglakozik:
- MSZ 4851-1:1988 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának ellenőrzése.
- MSZ 4851-2:1990 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése.
- MSZ 4851-3:1989 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei.
- MSZ 4851-4:1989 Feszültségvédő kapcsolás.
- MSZ 4851-5:1991 Védővezető nélküli érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei.
- MSZ 4851-6:1973 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. 1000 V-nál nagyobb fesz., erősáramú villamos ber. különl. vizsg. előírásai.
Minden olyan épületet, ahol védővezetős érintésvédelmi módot használnak, egyenpotenciálra hozó hálózattal (EPH) kell kiépíteni, mely szorosan összefügg a belső villámvédelmi rendszerrel. A létesítményekbe beépített nagy kiterjedésű fém alkotó elemeket, csőhálózatokat földeléseket be kell kötni az EPH rendszerbe. Célja, hogy megakadályozza a veszélyes potencálkülönbségek kialakulását. A villámok áramának fele az épületen belül halad le, az EPH rendszer megakadályozza az esetleges másodlagos kisüléseket.
Tovább olvasom
Dr. Novothny Ferenc - FÓKUSZBAN AZ ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELEM, ÉRINTÉSVÉDELEM, HIBAVÉDELEM
Dr. Novothny Ferenc ( PhD) az Óbudai Egyetem - Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai Intézetének Egyetemi docense az áramütés elleni védelemről, az érintésvédelemről és a hibavédelemről ír.
