Tevékenységek

Tevékenységek (3)

Villámvédelmi berendezések szabványossági felülvizsgálata:

A villámvédelem célja az emberek és alkotásainak védelme a villámcsapás káros  hatásai ellen (az emberi élet óvása, balesetek-, tűz  és a vagyoni károk megelőzése).

Erre vonatkozóan az állam követelményeket határoz meg, amelyeket minden területen be kell tartani.

  •  Nem norma szerinti,  meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgála, az  MSZ 274 szabvány szerint, az  54/2014. (XII. 5.) BM 280. § rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) ,  rendelet előírása alapján.         

Az 54/2014. (XII.5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) hatályba lépése előtt, nem norma szerint létesített épületek villámvédelmi felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő szabvány alapján kell elvégezni.

A villámvédelmi felülvizsgálat gyakoriságát az OTSZ az alábbi gyakorisággal írja elő:
- az (1) robbanásveszélyes besorolású építményben,

szabadtéren legalább 3 évenként

- a (2) tűzveszélyes és (3) nem tűzveszélyes besorolású építményben,

szabadtéren legalább 6 évenként  

 A norma szerinti felülvizsgálat: 

  • A norma szerinti felülvizsgálat és tervezés, azaz MSZ EN 62305 szerinti  villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát a létesítést követően az átadás előtt, a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését vagy különleges eseményt   (villámcsapás)  követően kell elvégezni.

 - az (1) robbanásveszélyes besorolású építményben,

 szabadtéren  legalább évenként,

- a (2) tűzveszélyes és (3) nem tűzveszélyes besorolású építményben,

 szabadtéren legalább 6   évenként  

A helyszíni vizsgálatokat és a szabványossági minősítő irat elkészítését az vonatkozó OTSZ és szabványok ajánlása alapján végezzük.

A Minősítő Iratot  nyomtatott és elektronikus formában készítjük el, igény szerint  hibajegyzékről digitális fotót/CD/ készítünk amely tartalmazza a részletes mérési jegyzőkönyvet.

Az alább felsorolt  villám- és túlfeszültség-védelmi feladatokat vállaljuk: 

  • Meglévő létesítmények ellenőrzése
  • Földelési ellenállás mérés elvégzése
  • Üzemi földelők vizsgálata
  • Felfogó rendszer vizsgálata
  • Levezetők vizsgálata
  • Belső villámvédelem ellenőrzése
  • Villámvédelmi fokozat vizsgálata és meghatározása
  • Elektromágneses villámimpulzus elleni védelem vizsgálata
  • Villámvédelmi zónák ellenőrzése
  • EPH összekötések ellenőrzése
  • Túlfeszültség elleni védelem ellenőrzése(műszeres) 

Vállaljuk továbbá

  • Lakó- és kommunális épületek    (családi házak, irodák, iskolák, óvodák)
  • Gyárak, üzemek, csarnokok, műhelyek
  • Tornyok, kémények, ipari szellőzők, kandelláberek, antennák
  • Múzeumok, templomok,
  • Szállodák, panziók
  • Rendezvények
  • Kórházak létesítményeinek
  • villámvédelmi szabványossági felülvizsgálatát.

Várjuk szíves érdeklődésüket feltüntetett elérhetőségeinken, Budapest és Pest megye területén ingyenes árajánlatot készítünk.

Az erőáramú berendezések szabványossági (tűzvédelmi)

felülvizsgálatát az 54/2014. (XII.5.) BM 277. paragrafus alapján, rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) írja elő, kötelező jelleggel. 

Alapvető célja a villamos berendezések által okozott tűzveszély, illetve robbanásveszély kiküszöbölése. 

A felülvizsgálatot az alábbi gyakorisággal kell elvégezni:

  • az (1) robbanásveszélyes besorolású építményben, szabadtéren legalább

        3   évenként

  • a(2) tűzveszélyes és (3) nem tűzveszélyes besorolású építményben, szabadtéren legalább 6 évenként  

A felülvizsgálat és Jegyzőkönyv készítés/dokumentálás az alábbiak szerint:

A helyszíni vizsgálatokat és a szabványossági minősítő irat elkészítését az TVMI Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem TvMI 7.1:2015.03.05.valamint,Msz 10900 valamint az MSZ HD 60364:2007 szabvány ajánlása alapján végezzük. A minősítő iratot  nyomtatott és elektronikus formában készítjük el, igény szerint  hibajegyzékről digitáls fotót /CD/ készítünk, amely tartalmazza a részletes mérési jegyzőkönyvet.

Vállaljuk:

  • lakó- és kommunális épületek (családi házak, irodák, iskolák, óvodák)
  • gyárak, üzemek ,csarnokok, műhelyek
  • tornyok, kémények, ipari szellőzők, kandelláberek, antennák
  • múzeumok, templomok,
  • szállodák, panziók, (üzletek, butikok)
  • járművek: lakokocsi, lakó-autó, hajó, lakóbusz
  • rendezvények
  • túlfeszültségvédelmi berendezések műszeres felülvizsgálata

Egészségügyi létesítmények:

  • kórházak általános helyiségei: rendelők, kórtermek
  • kórházak kiemelt helyiségei: műtők, kiemelt kezelők

Várjuk szíves érdeklődésüket feltüntetett elérhetőségeinken, Budapesten és Pest megye területén ingyenes árajánlatot készítünk.

Az érintésvédelem üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő vezető részek érintéséből származó balesetek elkerülésére szolgáló műszaki intézkedések összessége.

Érintésvédelem:

Az MSZ 172[1][2] szabványt a 2364 szabványsorozat váltja fel. MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány, az MSZ EN 61140- ből átvett, áramütés elleni védelemre vonatkozó két alapvető fogalmat határoz meg:
1. Az "alapvédelem" (basic protection) szakkifejezést a "közvetlen érintés elleni védelem" szakkifejezés helyett (a korábbi, sok évtizedes hazai szóhasználattal „érintés elleni védelem").
- Az áramütéses balesetek egy része úgy következik be, hogy az ember (közvetlenül, vagy szerszámon, segédeszközön keresztül) általában a kezével üzemszerűen feszültség alatt álló (szabványos elnevezéssel: ”aktív”) részt érint, ugyanakkor nem szigetelő talajon áll, vagy más testrészével földpotenciálon lévő fémrészhez ér. Ezt a nemzetközi szabványok „közvetlen érintés”-nek, s az ezek megakadályozására szolgáló intézkedéseket „közvetlen érintés elleni védelem”-nek (újabban „alapvédelem”-nek, vagy „áramütés elleni védelemnek normálüzemben”-nek) nevezi, a régi magyar szakkifejezéssel említett megoldások valóban az érintést kívánják megakadályozni az aktív részek szigetelésével, burkolatba zárásával vagy megfelelő (érinthető távolságon kívüli) elhelyezésével.
2. A "hibavédelem" (fault protection) szakkifejezést a "közvetett érintés elleni védelem" szakkifejezés helyett (a korábbi, sok évtizedes hazai szóhasználattal „érintésvédelem”).
- Az áramütéses balesetek nagy része úgy következik be, hogy a balesetes a villamos szerkezet olyan részét (úgynevezett „test”-ét) érinti meg, amely üzemszerűen feszültségmentes, de hiba (testzárlat) következtében feszültség alá kerül. Ezt a nemzetközi szabványok „közvetett érintés”-nek, s az ezek megakadályozására tett intézkedéseket „közvetett érintés elleni védelem”-nek (újabban nagyon nem szerencsés elnevezéssel „hibavédelem”-nek) nevezi. A magyar (és német) szakmai köznyelv ezt továbbra is a korábbi, csaknem százéves elnevezéssel „érintésvédelem”-nek hívja.

Az érintésvédelmi vizsgálat alkalmával a létesítményben található elektromos készülékeket védelmi osztályok alapján különböztetjük meg:
I. érintésvédelmi osztály - védővezetős védelemmel ellátott készülékek. Pl. mikrohullámú sütő
II. érintésvédelmi osztály - kettős vagy megerősített szigetelésű berendezések. Pl. kézi fúrógép
III. érintésvédelmi osztály - törpefeszültségű készülékek (max. 50 volt). Pl. beépített transzformátorral szerelt asztali lámpa.

A felülvizsgálatok módjával és általános szabályaival az MSZ 4851 szabványsorozat foglakozik:
- MSZ 4851-1:1988 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának ellenőrzése.
- MSZ 4851-2:1990 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése.
- MSZ 4851-3:1989 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei.
- MSZ 4851-4:1989 Feszültségvédő kapcsolás.
- MSZ 4851-5:1991 Védővezető nélküli érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei.
- MSZ 4851-6:1973 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. 1000 V-nál nagyobb fesz., erősáramú villamos ber. különl. vizsg. előírásai.

Minden olyan épületet, ahol védővezetős érintésvédelmi módot használnak, egyenpotenciálra hozó hálózattal (EPH) kell kiépíteni, mely szorosan összefügg a belső villámvédelmi rendszerrel. A létesítményekbe beépített nagy kiterjedésű fém alkotó elemeket, csőhálózatokat földeléseket be kell kötni az EPH rendszerbe. Célja, hogy megakadályozza a veszélyes potencálkülönbségek kialakulását. A villámok áramának fele az épületen belül halad le, az EPH rendszer megakadályozza az esetleges másodlagos kisüléseket.

Tovább olvasom

Kapcsolati adatok

  • Ügyvezető : Sándor Márton
  • Cím : Budapest, Csurgói út 18/A, 1116
  • Email : alpin_technics@t-online.hu
  • Telefon : +36 (1) 240 08 65
  • Mobil : +36 (70) 708 39 53
We use cookies to improve our website. Cookies used for the essential operation of this site have already been set. For more information visit our Cookie policy. I accept cookies from this site.Agree